A Civitas Egyesület a magyarországi demokrácia szempontjából döntően fontosnak tartja a tudatos, művelt és aktív polgárság megerősödését. Ezt a nemes célt kívánta szolgálni egy középiskolások számára rendezendő országos vetélkedő-sorozattal, amely a demokrácia, a politika, az alkotmányosság, az emberi- és kisebbségi jogok, valamint az Európai Unió intézményrendszerének és azok működésével kapcsolatos ismeretek témakörét ölelte fel.

A “Polgár az Európai Demokráciában” verseny - hagyományainak megfelelően - a magyarországi és az európai demokrácia múltjával és jelenével, értékeivel és lehetőségeivel kívánta szembesíteni a hazai középiskolásokat. A csapatverseny forma (4 fő alkotott egy csapatot) tapasztalataink szerint megfelelő kereteket biztosított arra, hogy a diákok megismerjék egymás gondolatát, megtanulják tiszteletben tartani a mások véleményét, valamint közös álláspont kialakítására ösztönözze őket egy-egy létező közjogi probléma kapcsán.

A regionális selejtezőn a csapatok egy 90 perces, tárgyi tudást mérő tesztet töltöttek ki, amelyben az előzetesen megadott olvasmányokkal kapcsolatban szerepeltek kérdések és feladatok.

A regionális döntőkön és az országos döntőn először egy 45 perces tesztet írtak a csapatok, majd ezt követően több szóbeli feladatban mérték össze erejüket.

A verseny feladattípusai tehát a következők voltak:

1. tárgyi tudást és ismeretet mérő kérdések (teszt)
2. vita- és érvelési készséget igénylő feladatok (szóbeli)
3. kreatív, esetelemző feladatok (szóbeli)

Az írásbeli tesztben többféle kérdés formájában mértük le a csapatok felkészültségét a megadott négy témakörben. Kiemelkedően fontos, hogy a versengő diákok - miközben tisztában kellett lenniük alapvető adatokkal, tényekkel - használni is tudják tudásukat, adott esetben érveljenek valamely politikai modell mellett vagy ellen, fejtsék ki saját, személyes véleményüket egy konkrét helyzet alapján. A tesztben leggyakrabban a következő feladattípusok fordultak elő: politikusfénykép-felismerés, nemzeti szimbólum-bemutatás, demokrácia-totó, politikai/közigazgatási rejtvény, tényfeltárás, közjogi igaz/hamis állítások, helyzetértékelés, idézetfelismerés, fogalommagyarázat, közéleti szövegalkotás: ajánlások megfogalmazása, javaslattétel, beadvány-szerkesztés.

A szóbeli feladatok első típusánál a csapatok, illetve az egyes diákok vita- és érvelési készségét mértük és értékeltük. A helyszínen közölt témakörökben kellett többféle módon, többféle feladat keretében összemérniük erejüket a résztvevőknek. Ezek között volt sorsolás útján meghatározott témáról, meghatározott párosításban lefolytatandó vita, illetve van időszerű politikai / társadalmi / kisebbségi / gyerekjogi ügyben való megnyilatkozás. A csapatoknak nem minden esetben nyílt lehetősége saját, valódi véleményük mellett érvelni, hiszen volt olyan feladat is, amikor a zsűri által megadott valamely álláspontot kellett képviselni és amellett érvelni. Így az empatikus készség, a logikai gondolkodás, illetve a más vélemény elfogadásának képessége jelentősen fejleszthető volt.

A vetélkedő második szóbeli feladattípusaiban nagy hangsúlyt kapott a kreativitás. A csapatoknak egy megadott helyzethez/problémához kapcsolódó esetelemző munkát kellett elvégezniük. A munka végeztével (a kötelező olvasmányokból megismert módon) az állami és a helyi közélet döntéshozatali eljárásait kellett szimulálniuk. A munka értékelésekor a hangsúly a szituációs gyakorlat logikus felépítésen és a kialakított álláspont hiteles indoklásán volt. Ilyen feladat például az alkotmánybírósági itélet meghozatala, az ombudsmani ajánlás megfogalmazása, a polgármesteri kampány, vagy egy közéleti témához kapcsolódó sajtótájékoztató gyakorlati megvalósítása.

A többéves gyakorlati tapasztalat megszerzése után a Civitas Egyesület több hazai és külföldi oktatási szakember bevonásával részletesen értékelte a versenyt, valamint elkészítette annak módszertani jellemzését. Az összegzõ felmérés abból a célból készült, hogy bemutassuk, milyen speciális jegyeket hordoz ez a program, és miben különbözik a hagyományos középiskolai tanulmányi versenyektől.

Az alábbiakban a bizottság legfontosabb megállapításait közöljük vázlatos formában.

1. A versenyben az elméleti tudás számonkérése mellett a demokratikus készségek fejlesztésére helyeződött a hangsúly (szóbeli - írásbeli feladatok aránya 70 - 30%)
2. A versenyben a zsüri tagjait minden helyszínen az egyes régiók vezetői (országgyűlési és önkormányzati képviselők, helyi felsőoktatási intézmények szakemberei, a helyi média és civil szervezetek képviselői) alkották, így a diákok számára lehetőség nyílt a velük való párbeszédre, a közéleti kapcsolattartás megalapozására
3. A versenyben során a fordulók előtt elkészítendő előzetes feladat keretében (amely leggyakrabban a helyi közéletben meglévő egy választott probléma feltárása, elemzése, és megoldási javaslatok megfogalmazása) a helyi hivatalok, állami szervek munkájának és működésének tapasztalati megismerése következett be
4. A verseny szóbeli és írásbeli versenyfeladatait folyamatos és aktív kapcsolattartás mellett egyetemi hallgatók, középiskolai és egyetemi oktatók széles köre pályázati rendszer útján dolgozta ki, ami nagyfokú garanciát jelentett a program szakmai szinvonalának megőrzésében

A fenti tények miatt a Civitas Egyesület által felkért szakemberek a verseny metodikai tulajdonságát, képességfejlesztő szerepét az alábbiakban foglalták össze:

A polgári magatartás és készségek fejlesztésében a verseny

• megalapozta a középiskolások problémaelemző és lényegkiemelő képességét
• kialakította az egyéni és közösségi döntésekhez szükséges információszerzés igényét és technikáit
• elősegítette a politikai intézményrendszer működésének megismerését valamint a közügyekbe való bekapcsolódás igényét
• fejlesztette a diákok közös problémamegoldó- és együttműködési képességét
• hozzájárult a vitakultúra fejlesztéséhez azáltal, hogy a fiatalok képesek legyenek saját véleményük objektív képviseletére, illetve a más álláspontra történő érdemi reagálásra
• kialakította a demokratikus érdekérvényesítés családon belül, valamint az iskolában és a tágabb közéletben alkalmazható technikáit
• képessé tette a résztvevőket a problémák több aspektusból való megközelítésére
• elősegítette a közbeszédhez szükséges kommunikációs eszköztár megismerését és igénybevételének igényét
• hozzájárult a tanár - diák viszony párbeszéd-jellegének növeléséhez valamint a folyamatos és aktív tanulási folyamat fejlesztéséhez

A verseny alapvetően két, egymástól eltérő és más-más készséget és képességet igénylő részterületre épült.

1. Az írásbeli teszt

• hozzájárult a Magyar Köztársaság Alkotmányának részletesebb megismeréséhez
• elősegítette a magyar demokrácia múltjának és jelenének behatóbb tanulmányozását, értékeinek tiszteletben tartását
• elősegítette a diákok jogi, politikai alapismereteinek szélesítését;
• megismertette a résztvevőkkel az alapvető emberi jogokat valamint megerősítette azok tiszteletben tartásának igényét
• fejlesztette a fiatalok elemző-, problémamegoldó- és értékelőképességét

2. A szóbeli feladatok

• fejlesztették a résztvevők kreativitását
• kialakították az egyéni és csoportos érdekérvényesítési stratégiákat
• elősegítették a polgári magatartásminták interiorizálását
• képessé tették a diákokat saját maguk vagy mások érdekében történő önálló cselekvésre
• megteremtették a közélet aktivitás igényét, valamint szimulálják annak demokratikus gyakorlatát
• hozzájárultak a csapattagok (fiatal állampolgárok) közös “mi-tudatának” kialakításához

A Civil Kezdeményezések Programját a Civitas Egyesület 1999-ben honosította meg Magyarországon. Elsősorban képességfejlesztő jellegének köszönhetően a program rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert mind a tanárok, mind a fiatalok körében.

Az egyetlen állampolgári készségeket fejlesztő, aktív közéleti magatartásra nevelő oktatási program volt.

A program célja volt az aktív közéleti magatartás kialakítása a fiatal állampolgárok körében olyan problémák kapcsán, amelyek közvetlen lakóhelyükön találhatók, vagy amelyekben közvetlenül érintettek.

A program abból az alapgondolatból indult ki, hogy a mindennapi élet során az emberek gyakran szembesülnek olyan problémákkal, amelyek a tágabb és szűkebb lakóhelyükön okoznak gondokat. Ilyen helyzetben az emberek gyakran várják a kormánytól vagy a helyi önkormányzatoktól, hogy hozzanak intézkedéseket és azokat próbálják érvényesíteni is.

Állampolgárként és magánemberként mindenkinek joga van a szabad véleményalkotásra, azaz az egyén szabadon elmondhatja, hogy szerinte mit kellene tennie a kormánynak vagy az önkormányzatoknak a felmerülő problémákkal kapcsolatban. Jogában áll véleményt alkotni az állami, nemzeti, vagy nemzetközi szinten felmerülő problémákról is. Joga van arra is, hogy megpróbálja befolyásolni azokat a döntéseket, amelyeket a kormányzat vagy a helyi önkormányzatok hoznak a felmerült problémákkal kapcsolatban.

Ez a program abban segített az ifjú állampolgároknak, hogy megtanulják megfelelően kifejezni a véleményüket; valamint abban, hogy megértsék, hogy a civil kezdeményezések hogyan tudják befolyásolni a közvetlen környezetük állapotát. Az önszerveződő közösségeknek csoportmunka keretében a következő feladatokat kellett ehhez elvégezni:

1. A tanulmányozandó probléma kiválasztása. A munka első lépése, hogy a résztvevő közösségek kiválasztanak egy, a közvetlen környezetükben felmerülő problémát, melyet fontosnak, tanulmányozandónak és megoldandónak tartanak.
2. Információgyűjtés. Miután a résztvevők elhatározták, hogy mely problémát fogják tanulmányozni, szükségessé válik, hogy többféle forrásból információkat gyűjtsenek a témával kapcsolatban és értékeljék is azokat.
3. A megoldási lehetőségek vizsgálata. Meg kell vizsgálniuk azokat az intézkedéseket, melyeket az illetékes szerv (kormány, minisztérium, önkormányzat) jelenleg alkalmaz, ill. azokat is, amelyeket mások (pl. civil szervezetek) javasolnak a probléma kapcsán.
4. A saját akcióterv kidolgozása. A résztvevőknek ki kell dolgozniuk egy olyan megoldási javaslatot, amelyet szerintük az adott helyzetben hatékonyan oldaná meg a településen felmerülő környezeti problémát.
5. A probléma megoldása. Végül a saját akcióterv alapján a probléma lehetséges megoldása, mely során bemutatják, hogy milyen stratégiát követve próbálnák befolyásolni az érintetteket, hogy elfogadja a javaslataikat és amennyiben módjuk van rá ők is tevőleges szerepet vállalnak az adott probléma megoldásában.

A résztvevők a probléma feldolgozása során összegyűjtött és megírt anyagokat egy power pointos prezentáció elkészítésével tették közkinccsé.

Az ismeret, melyet a résztvevők a probléma tanulmányozása során nyertek, nagyon értékes, hiszen a lakóterületükön található közéleti kérdések megvitatása segítséget nyújthatott abban, hogy felismerjék: az állampolgárok cselekvő részvétele nélkülözhetetlen a demokratikus társadalom számára.

A Civitas Egyesület az állampolgári ismeretek oktatásában szerzett eddigi tapasztalatai alapján szükségesnek látta egy gyakorlatorientált program szervezését azoknak az érdeklődő középiskolás diákok számára, akik az iskolai közéletben aktív munkát végeznek. Az alábbiakban bemutatandó program elsősorban a diákönkormányzatokban, illetve az általuk szervezett eseményeken (önképzőkörökben, klubokban, kulturális- és sporteseményeken) vezető feladatokat ellátóknak, a pozitív példával elöljáró, közösségformáló személyiségeknek szólt.

A Demokrácia-tábor alapötlete abból a felismerésből született, hogy az iskolai diákönkormányzatok a számukra biztosított jogok érvényesítése során gyakran pontatlanul értelmezik a jogszabályokban megfogalmazott lehetőségeket, amely a tanári társadalom téma iránti érzékenysége miatt sokszor vezet személyi és intézményi konfliktushoz. Mindezek alapján úgy éreztük, hogy szükség lenne egy olyan hosszabb időtartamú, az iskolai demokrácia működéséhez elengedhetetlen ismereteket nyújtó, konfliktuskezelő képességeket is fejlesztő, kötetlen tréningformára, amely a diákok számára is vonzó lehet.

A táborozási forma véleményünk szerint egyszerre nyújt lehetőséget az ismeretterjesztésre, a trénerekkel és meghívott szakemberekkel, előadókkal való beszélgetésekre, valamint a közösségfejlesztő játékokra, szabadidős elfoglaltságokra.

Programunk központi részét ennek megfelelően az alkotmányosságról, a demokráciáról, az ifjúsági és oktatásügy kérdéseiről tartott előadások, a diákjogokról és az érdekérvényesítési lehetőségekről rendezett fórumok és kommunikációs tréningek tették ki.

A Civitas Egyesület nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően a tábor programjában amerikai oktatók és civil trénerek is részt vettek, akik beszélgetéseken és interaktív tevékenységek keretében osztották meg ismereteiket, tapasztalataikat a magyar diákokkal. Jelenlétük jó lehetőséget nyújtott a nyelvgyakorlásra, illetve arra, hogy bepillanthattunk az amerikai iskolai élet mindennapjaiba.

A szabadidő hasznos eltöltésére szervezett programokban néhány, többéves táborozási tapasztalattal rendelkező egyetemista és középiskolai tanár is segítségünkre volt, akik a diákok számára filmklubot, játékos foglalkozásokat, igény esetén pedig táncházat szerveztek. Ezeknek a programoknak a megvalósításához kitűnő hátteréül szolgált a táboroknak helyet adó helyszínek infrastruktúrája.

Demokrácia-táborunk különlegessége volt, hogy a rendelkezésre álló öt nap alatt több olyan közintézménybe is ellátogattunk, amelyek valamilyen kapcsolatban álltak a közoktatás szférájával, és amelyek munkájának megismerése elmélyíthette a diákok táborban szerzett ismereteit. E látogatások alkalmával mód nyílt arra is, hogy néhány kérdés erejéig e közintézmények vezetőivel is találkozhattak a résztvevők.